cavallo

Ismeritek a mondást, hogy a biztos rossz is jobb, mint a bizonytalanság. Na, ja.

Az elmúlt hétvégén folytattuk a házzal való "ismerkedést", melynek során számos meglepetésben volt részünk. Ezek némelyike igen csak megdöbbentő volt.

Fel voltunk rá készülve, hogy a ház egyes részei igen rossz állapotban vannak, de olyasmivel is szembesülnünk kellett, amire egész biztos, hogy nem számítottunk.

Az emeleti zuhanyzó elbontása része volt a tervenek, ezért ezzel kezdtük a ház „kicsomagolását”.

A padló deszkákat is fel kellett szedni. Így lett összenyitva a földszinti WC felette lévő mosdóval.

Az is látszott, hogy a zuhanyzó által áztatott földszinti falszakasszal is lesz munka.

Arra azonban, amit a visszabontásakor találtunk nem voltunk felkészülve.

No, nem azokra a darázsfészkekre gondolok, amik a faház külső és belső fala közé építettek hajdanán a rovarok,

hanem arra, hogy az aljzatbeton és a házat kívülről körülvevő betonszegély között, épp a ház fala alatt nincs beton. El lehet képzelni, hogy a földből felszivárgó nedvesség, mit művelt a fával az évtizedek alatt.

Ez azt jelenti, hogy nem csak az elülső homlokzatát cseréljük ki a házunknak, hanem további falakat is ki kell váltanunk, persze csak miután megfelelően alábetonoztunk és a tartó oszlopokat beton oszlopokkal helyettesítettük.

Ugyanakkor valahol lenyűgöző volt, ahogy a faszerkezetről a belső burkolatot lebontva a ház megmutatta, hogy az évtizedek alatt milyen átalakításokon ment keresztül, hogyan bővült és nyerte el a jelenlegi formáját.

A következő alkalommal a dél-nyugati fal belső burkolatának a lebontásával,  a vízvezeték és a lefolyó kiásásával folytatjuk, ami után már kellő információnk lesz a házról ahhoz, hogy a felújításával kapcsolatosan kialakított koncepcióból konkrét terv születhessen.